Tervezés

Komplex szakági- és generáltervezés

A tervezési tevékenység a KÉSZ Csoport működésének meghatározó része. Mérnöki tudásunkra, kivitelezési tapasztalatainkra és innovációs szemléletünkre építve olyan építészeti és műszaki megoldások kialakítására törekszünk, amelyek a megrendelői igényeket a megvalósíthatóság, a minőség és a gazdaságosság szempontjaival ötvözik.

Tervezési szemléletünk egyik alapja a kivitelezői megközelítés. A tervek kialakításakor már a kezdetektől figyelembe vesszük a gyakorlati megvalósítás feltételeit, a kivitelezési technológiákat, a költségkereteket és az ütemezést. Célunk, hogy a tervezés és a kivitelezés szempontjai összehangoltan érvényesüljenek, csökkentve a kockázatokat és növelve a projektek hatékonyságát.

A komplex generáltervezési és szakági mérnöki feladatok során az építészet, a tartószerkezet-tervezés, az épületburok, az épületgépészet, az épületvillamosság és a BIM-technológia szempontjait egyaránt figyelembe vesszük. A különböző szakterületek összehangolása lehetővé teszi a komplex műszaki kihívások átfogó kezelését és az egymásra épülő megoldások hatékony kialakítását.

A tervezési folyamatokat korszerű digitális eszközök, BIM-alapú munkafolyamatok és térbeli tervezéskoordináció támogatják. Ezek segítségével a műszaki ütközések korán felismerhetők, a tervváltozatok összehasonlíthatók, és a kivitelezés szempontjából lényeges kérdések már a tervezési szakaszban tisztázhatók.

Generáltervezési és szakági tervezési referenciáink számos iparágat és épülettípust ölelnek fel. A Mercedes-Benz kecskeméti gyárának lakkozóépülete, a Procter & Gamble gyártóüzeme, a kecskeméti Four Points by Sheraton Hotel és a zalaegerszegi Lynx harcjárműgyár mellett olyan jelentős létesítményekhez kapcsolódó tervezési és koordinációs munkák is szerepelnek referenciáink között, mint a Hungexpo Fogadóépülete, a MOL Székház, a Nemzeti Atlétikai Stadion, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, a Puskás Ferenc Stadion, a norvégiai Kistefos Múzeum és a rigai Open Air Stage szabadtéri színpad.

Tevékenységi kör, szolgáltatások:

  • Komplex generáltervezés
  • Komplex szakági tervezés
    (építészet; tartószerkezet-tervezés; épületgépészet; épületvillamosság; BIM-innováció és -menedzsment)

BIM-menedzsment és modellalapú szolgáltatások:

  • Mennyiségkimutatás, költségbecslés és költségvetés-készítés (5D BIM)
  • Térbeli tervezéskoordináció és ütközésvizsgálat
  • Térbeli ütemterv-vizualizáció és státuszkövetés
  • Meglévő állapot digitális rögzítése, digitális iker
  • BIM-alapú vizualizáció és építési organizáció
  • BIM-szaktanácsadás beruházók és projektlebonyolítók részére
bővebben
Gyakran ismételt kérdések

A BIM (Building Information Modeling) technológia és alkalmazása

A BIM-technológia alapvetően alakítja át az építőipari tervezés, kivitelezés és üzemeltetés folyamatait. A KÉSZ Csoport tervezési tevékenységében a digitális modellezés és az információalapú tervezés fontos szerepet tölt be.

A BIM egy intelligens, 3D modellalapú módszertan, amely a tervezési, kivitelezési és – megfelelő adatok rendelkezésre állása esetén – az üzemeltetési fázisban is támogatja a szakembereket. Lehetővé teszi, hogy a projekt résztvevői összehangolt digitális modellekre és strukturált információkra támaszkodjanak, javítva a kommunikációt és csökkentve a hibák lehetőségét.

A BIM alkalmazásával a tervezési folyamat átláthatóbbá válik, a mennyiségi és költségadatok megalapozottabban kezelhetők, a műszaki összefüggések pedig már a kivitelezést megelőzően vizsgálhatók. A korszerű szoftverek és az openBIM-szemlélet támogatják a különböző tervezési rendszerek és szakterületek közötti információcserét.

A BIM nem pusztán digitális látványtervezést jelent, hanem olyan integrált munkafolyamatot, amely a műszaki döntések előkészítésétől a kivitelezés támogatásáig számos területen értéket teremt.

Fenntarthatóság és zöld építészet a tervezési filozófiánkban

A fenntarthatóság egyre fontosabb szempont az építőiparban. A KÉSZ Csoport a tervezési és kivitelezési folyamatok során egyaránt törekszik a környezeti szempontok figyelembevételére és a hosszú távon gazdaságosan üzemeltethető megoldások kialakítására.

A fenntartható tervezés magában foglalja az energiahatékonyság, a víztakarékosság, a megújuló energiaforrások alkalmazásának és a tudatos anyaghasználatnak a vizsgálatát. Fontos szempont az épületek környezeti hatásainak mérséklése, a tartósság, valamint az életciklus során felmerülő költségek figyelembevétele.

A korszerű digitális tervezési módszerek támogatják a különböző műszaki alternatívák összehasonlítását, az energiahatékonysági szempontok mérlegelését és a megalapozottabb döntéshozatalt. A környezettudatos megoldások így nemcsak a környezetterhelés mérsékléséhez, hanem az épületek hosszú távú gazdaságos működéséhez is hozzájárulhatnak.

Innováció és kutatás-fejlesztés a KÉSZ Csoportnál

Az innováció a KÉSZ Csoport működésének fontos eleme. A technológiai fejlődés és a digitalizáció új lehetőségeket teremt a tervezési és kivitelezési folyamatok hatékonyságának növelésére, a műszaki minőség javítására és a megrendelői igények magasabb szintű kiszolgálására.

A korszerű tervezési módszerek, a digitális modellezés és az integrált információkezelés alkalmazása segíti a komplex műszaki problémák megoldását. A projektek során szerzett tapasztalatok és az új technológiák gyakorlati alkalmazása hozzájárulnak a mérnöki módszertanok folyamatos fejlesztéséhez.

Az innováció célja számunkra nem önmagában az új technológiák bevezetése, hanem azok gyakorlati hasznosítása: a jobb minőségű tervek, a kiszámíthatóbb megvalósítás és a gazdaságosabb projektvégrehajtás támogatása.

Projektmenedzsment és a hatékony együttműködések hálója

A sikeres projektek egyik alapfeltétele a hatékony projektmenedzsment és a különböző mérnöki szakterületek összehangolt együttműködése. Az építészeti, tartószerkezeti, épületgépészeti, épületvillamossági és egyéb műszaki megoldások kölcsönhatásainak kezelése már a tervezési szakaszban meghatározza a későbbi megvalósítás minőségét és hatékonyságát.

A digitális tervezési eszközök és a BIM-technológia támogatják a projekt résztvevői közötti információcserét, a tervváltozatok követését és a műszaki kérdések időben történő tisztázását. A rendszeres egyeztetések, az egyértelmű felelősségi körök és az átlátható folyamatok hozzájárulnak a határidők és a költségkeretek betartásához.

Az összehangolt tervezés és a megfelelő projektirányítás révén a lehetséges problémák korábban felismerhetők, a döntések megalapozottabbá válnak, a kivitelezési folyamat pedig kiszámíthatóbbá tehető.

Nemzetközi kapcsolatok a sikerért és a stabil fejlődésért

A nemzetközi projektkörnyezetben szerzett tapasztalatok, a különböző műszaki követelmények ismerete és a korszerű tervezési módszerek alkalmazása fontos szerepet játszanak a mérnöki kompetenciák fejlesztésében.

A különböző piacokon megvalósuló projektek lehetőséget teremtenek a nemzetközi szabványok, a megrendelői elvárások és az új technológiai megoldások megismerésére. Az így megszerzett tapasztalatok a hazai projektekben is hasznosíthatók, különösen az összetett műszaki feladatok, a nemzetközi vállalati környezet és a több szereplőt érintő projektkoordináció során.

Referenciáink között nemzetközi jelentőségű létesítményekhez kapcsolódó tervezési és szakági koordinációs feladatok is szerepelnek. Ezek a tapasztalatok hozzájárulnak a mérnöki tudás fejlesztéséhez, a műszaki megoldások folyamatos korszerűsítéséhez és a változó piaci igényekhez való alkalmazkodáshoz.

Gyakran hivatkozunk a „kivitelezői szemlélettel” történő tervezésre. Mit jelent ez a gyakorlatban?

A kivitelezői szemlélettel történő tervezés a KÉSZ Csoport építőipari tapasztalatára és a tervezés, valamint a megvalósítás közötti szoros szakmai kapcsolatra épül. Lényege, hogy a műszaki megoldásokat nemcsak elméleti és tervdokumentációs szempontból értékeljük, hanem a gyakorlati megépíthetőség, a költséghatékonyság és az ütemezhetőség figyelembevételével is.

A tervezés során fontos szempont az alkalmazott technológia, az anyaghasználat, a szerkezeti csomópontok kialakítása és a kivitelezés logisztikája. A BIM-alapú modellezés és a térbeli koordináció segítségével számos lehetséges ütközés már a tervezési szakaszban feltárható, a kivitelezési tapasztalat pedig segít a gyakorlatban is megvalósítható megoldások kiválasztásában.

Az ügyfelek számára ez a megközelítés több kézzelfogható előnnyel jár:

  • Kevesebb tervmódosítás: a problémák korai felismerése mérsékelheti a kivitelezés közbeni változtatások szükségességét.
  • Pontosabb költségtervezés: a technológiai és anyaghasználati szempontok korai mérlegelése megalapozottabb költségbecslést tesz lehetővé.
  • Hatékonyabb megvalósítás: a kivitelezési sorrend és a logisztikai feltételek figyelembevétele segíti az ütemezést.
  • Magasabb műszaki minőség: az átgondolt, megvalósítható részletmegoldások csökkenthetik a hibák és a kivitelezési kockázatok előfordulását.

A kivitelezői szemlélet így a minőségbiztosítás és a kockázatkezelés fontos eleme, amely összekapcsolja a mérnöki tervezést a gyakorlati megvalósítással.

Miért jelent versenyelőnyt, hogy hat különböző szakág egy cégen belül, szoros együttműködésben dolgozik?

A komplex építési projektekben az építészeti, tartószerkezeti, épületburok-, épületgépészeti, épületvillamossági és BIM-szakterületek szorosan összefüggnek. A különböző mérnöki területek összehangolt kezelése segíti, hogy a műszaki döntések ne elszigetelten, hanem a teljes projekt összefüggésében szülessenek meg.

A szakági koordináció és az integrált digitális munkafolyamatok csökkenthetik az információveszteséget, gyorsíthatják a döntéshozatalt, és elősegíthetik az egymással összhangban álló tervek kialakítását.

Az együttműködés legfontosabb előnyei:

  • Hatékony kommunikáció: a szakági kérdések összehangolt kezelése gyorsabb információcserét tesz lehetővé.
  • Integrált műszaki szemlélet: az egyes szakterületek megoldásai a teljes épület és a projekt követelményeinek figyelembevételével alakíthatók ki.
  • Korai problémamegelőzés: a szakági ütközések és a tervi ellentmondások már a kivitelezés előtt feltárhatók.
  • Tudásmegosztás: a projektek során szerzett tapasztalatok hozzájárulnak a mérnöki módszerek és a tervezési gyakorlat folyamatos fejlesztéséhez.

A különböző szakágak együttműködése tehát nemcsak a tervezési folyamatot teszi hatékonyabbá, hanem a kivitelezési kockázatok mérséklését és a projekt egészének jobb teljesítményét is támogatja.

Mi az a BIM (Building Information Modeling), és miért tekintik a tervezési folyamat elengedhetetlen részének?

A BIM (Building Information Modeling) intelligens, 3D modellalapú tervezési és információkezelési módszertan. Több, mint egy háromdimenziós látványterv: az épület egyes elemeihez geometriai, műszaki, mennyiségi és – a modell kialakításától függően – további információk kapcsolhatók.

A BIM közös digitális környezetet biztosít a tervezési információk összehangolásához. Támogatja az építészeti, tartószerkezeti és épületgépészeti modellek koordinációját, valamint a tervi ütközések és ellentmondások feltárását. Megfelelően kialakított munkafolyamatok esetén az egyes tervváltozások hatásai is könnyebben követhetők a kapcsolódó szakterületeken.

A BIM alkalmazásának legfontosabb előnyei:

  • Hibamegelőzés: a modellalapú ütközésvizsgálat segít feltárni a kivitelezés során problémát okozó műszaki ütközéseket.
  • Átláthatóság: a 3D modellek szemléletesebbé teszik a terveket, és támogatják a műszaki egyeztetéseket.
  • Hatékonyság: az összehangolt digitális információk mérsékelhetik a párhuzamos munkavégzést és az ismételt adatfeldolgozást.
  • Adatalapú döntéshozatal: a modellhez kapcsolt információk támogatják a mennyiségi, költség- és ütemezési döntéseket.

A BIM a korszerű tervezés egyik fontos eszköze, amely a megfelelő információkezeléssel és koordinációval a kivitelezés előkészítését és a projekt teljesítményét is javíthatja.

Hogyan biztosítja a BIM technológia a projektek költséghatékonyságát és pénzügyi átláthatóságát? És mit jelent az 5D BIM?

A BIM a műszaki tervezés mellett a mennyiségi és költséginformációk kezelését is támogathatja. A 3D modell a térbeli megjelenítést, a 4D BIM az időbeli ütemezéshez kapcsolódó információkat, az 5D BIM pedig a költségadatok modellhez rendelését jelenti.

Az 5D BIM lehetővé teszi, hogy a modell elemeihez mennyiségi és költséginformációk kapcsolódjanak. A megfelelően kialakított modellből mennyiségkimutatások készíthetők, és a tervváltozások hatása a kapcsolódó adatok frissítésével értékelhető.

Az 5D BIM gyakorlati előnyei:

  • Mennyiségkimutatás: a modellből strukturált mennyiségi adatok nyerhetők ki.
  • Költségkövetés: a műszaki változtatásokhoz kapcsolódó mennyiségi és költséghatások vizsgálhatók.
  • Pénzügyi átláthatóság: a műszaki tartalom és a költségadatok összekapcsolása támogatja a projekt költséghelyzetének megértését.
  • Alternatívák összehasonlítása: a különböző műszaki megoldások költség- és értékszempontból is értékelhetők.
  • Az 5D BIM az értékmérnöki megközelítést is támogathatja: már a tervezés korai szakaszában lehetőség nyílhat különböző műszaki alternatívák mennyiségi és pénzügyi összehasonlítására. Ez segíti a beruházási költségek, a műszaki teljesítmény és a hosszú távú üzemeltetési szempontok együttes mérlegelését.

Az eredmények pontossága a modell részletezettségétől, az adatok minőségétől és a költséginformációk naprakészségétől függ.

Hogyan érvényesül a fenntarthatóság és a környezettudatosság a tervezési filozófiánkban?

A fenntarthatóság a felelős tervezés fontos szempontja. Célunk olyan épületek és műszaki megoldások kialakításának támogatása, amelyek környezeti hatása mérsékelhető, energiafelhasználása optimalizálható, és hosszú távon gazdaságosan üzemeltethetők.

A fenntarthatósági szempontokat a tervezési döntések során, a projekt jellegéhez és a megrendelői elvárásokhoz igazodva vesszük figyelembe.

  • Energiahatékonyság: az épület kialakítása, hőszigetelése, árnyékolása és épületgépészeti rendszerei a várható energiafelhasználás mérséklését szolgálhatják.
  • Tudatos anyaghasználat: a műszaki követelményeknek megfelelő, tartós és indokolt esetben kisebb környezeti terhelésű anyagok alkalmazása mérlegelhető.
  • Felelős vízgazdálkodás: víztakarékos berendezések és az esővíz hasznosítására alkalmas megoldások tervezhetők.
  • Megújuló energiaforrások: a napelemes, hőszivattyús és egyéb megújuló energiaforrásokra épülő rendszerek alkalmazhatósága vizsgálható.

A fenntarthatóság gazdasági szempontból is jelentős. Egy magasabb kezdeti beruházási költségű megoldás a teljes életciklus során kedvezőbb lehet, ha alacsonyabb energiafelhasználást, kisebb karbantartási igényt vagy hosszabb élettartamot eredményez.

A digitális tervezési módszerek és a megfelelő elemzések támogatják a különböző alternatívák értékelését, ezáltal a fenntarthatósági szempontok megalapozottabb beépítését a tervezési döntésekbe.

Milyen nemzetközi tapasztalatokkal rendelkezünk, és ezt hogyan kamatoztatjuk a hazai megbízások során?

A nemzetközi projektekben szerzett tapasztalatok hozzájárulnak a mérnöki tudás fejlesztéséhez, a korszerű tervezési módszerek megismeréséhez és a különböző piaci elvárásokhoz való alkalmazkodáshoz.

A nemzetközi referenciák között olyan létesítmények is szerepelnek, mint a norvégiai Kistefos Múzeum és a rigai Open Air Stage szabadtéri színpad, amelyekhez szakági tervezési és koordinációs feladatok kapcsolódtak.

A különböző projektkörnyezetekben szerzett tapasztalatok több területen is hasznosíthatók:

  • Innováció és technológia: a korszerű tervezési megoldások és digitális módszerek megismerése támogatja a szakmai fejlődést.
  • Műszaki követelmények: a különböző országok és megrendelők elvárásainak ismerete segíti az összetett projektek követelményeihez való alkalmazkodást.
  • Tudásmegosztás: a projektek tapasztalatai hozzájárulnak a tervezési módszertanok fejlesztéséhez.
  • Nemzetközi együttműködés: a több szereplős, nemzetközi projektkörnyezetben szerzett tapasztalat támogatja a hatékony koordinációt.

A nemzetközi tapasztalatok a hazai beruházásoknál is értéket teremthetnek. Különösen fontos ez a nemzetközi vállalatok projektjeiben, ahol a műszaki követelmények mellett az egységes dokumentációs, riportálási és kommunikációs elvárásoknak is meg kell felelni.

Milyen információkra van szükségük egy projekt elindításához, és mi az első lépés a közös munka megkezdéséhez?

A közös munka megkezdéséhez elsőként a beruházás céljainak, a tervezett funkcióknak és a legfontosabb műszaki, időbeli és pénzügyi feltételeknek a megismerése szükséges. Az első egyeztetéshez nem feltétlenül kell teljes körű tervdokumentáció; a rendelkezésre álló információk alapján is körvonalazható a feladat és a következő lépések köre.

Az első konzultációhoz az alábbi információk jelenthetnek megfelelő kiindulási alapot:

  • Projektcélok és elképzelések: milyen funkciót tölt be az épület, és milyen üzleti vagy használati célokat szolgál?
  • Helyszínnel kapcsolatos adatok: a telek címe, helyrajzi száma, a rendelkezésre álló tervrajzok, felmérések és az ismert helyszíni korlátozások.
  • Terjedelmi elvárások: az épület hozzávetőleges mérete, szintszáma, fő funkcionális egységei és azok kapcsolata.
  • Időkeret és költségvetés: a tervezett ütemezés és a rendelkezésre álló pénzügyi keret előzetes meghatározása.

Ezek az információk a tervezési feladat előkészítését segítik, nem pedig a kapcsolatfelvétel kötelező feltételei. A projekt részleteinek megismerése után határozható meg, hogy milyen tervezési szolgáltatásokra, szakági közreműködésre és további adatokra van szükség.

Szolgáltatások

Komplex generáltervezés

Komplex szakági tervezés

Komplex szakági tervezés

BIM innováció

Építészet

Épületgépészet

Épületvillamosság

Tartószerkezet